2014. június 26., csütörtök

12. Chapter

Sziasztok. Nagyon sajnálom ezt a hatalmas késést, de mivel nyár van, sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen még elő fog fordulni. Minden esetre, igyekszem időben hozni a részeket. Még egyszer bocsi és jó olvasást. :)

A testem teljes fordulatot vett az ütéstől, ami az arcomat érte. A földön térdeltem, megalázottnak éreztem magam, ahogy a levegőt kapkodtam mérhetetlen harag árasztott el. Szép lassan felálltam, majd ugyan ilyen tempóban Eric felé fordultam, aki adta volna a következő ütést, csak ezúttal nem hagytam. Elkaptam a kezét és földhöz vágtam, olyan erővel, hogy megrepedt alatta a talaj. Most nálam volt az előny, nem érdekel, hogy egykor ez a srác milyen kedves lehetett, mert most egy jég szívű gyilkos, akiben egy csepp alázat sincs. Megölne engem is, ugyan úgy, mint a korábbi áldozatait. A küzdelem lassan eldőlni látszott, mivel ronggyá vertem Eric-et. Már épp az utolsó lépésre készültem, arra, hogy kitörjem a nyakát, mikor megszólalt egy kong. Elrángattak a ringből, csalódott és örömteli arcok bámultak rám. Pénz gazdát cserélt, engem pedig lagymatag, elhalló tapssal "jutalmaztak". Vissza vittek a cellámba, ahol a lányok aggódó tekintetével találtam szemben magam. Elmeséltem nekik mindent ami az iménti fél órában történt. Elmondtam azt is, hogy Zayn is itt van, és mindennemű bűntudat nélkül végignézte, ahogy félholtra vernek. De valami elmondhatatlan oknál fogva, érzem, hogy van remény, hogy Zayn nem olyan mint Dean, és szeret engem.

Így teltek el a napok, annyi különbséggel, hogy már nem csak engem kényszerítettek harcra, szép sorban az összes lány sorra került, és mi ezt vártuk. Vártuk, hogy Fay végre vérhez jusson és kijussunk innen. Zayn továbbra is minden nap ott volt Dean mellett. Annak ellenére amit velünk tett, én még mindig szerettem, de már közel sem annyira mint régen. Mikor már egy hónapja rohadtunk Dean rejtekhelyén, eljött az ideje, hogy Fay álljon a ringbe. A bökkenő ezúttal az volt, hogy nem a megszokott kigyúrt állat jött érte, hanem Zayn. Látszólag ez csak engem aggasztott, a többi lány gyilkos tekintettel méregette, Fay-nek pedig esze ágában sem volt eltérni a tervtől, és be kellett látnom, hogy igaza is van. Amikor kilépett a cellából, a másodperc töredéke alatt Zayn mögött termett és kitörte a nyakát. Fay nem habozott, mindenkit kiengedett, mi pedig futni kezdtünk a megbeszélt irányba. Nincs sok időnk mire rájönnek, hogy valami nem stimmel, de addigra mi már messze járunk, mivel senki nem figyeli az épületet, mindenki az éppen zajló bunyóra koncentrál. Nem is értem, hogy lehet valaki ilyen beteges, hogy vámpírokat kényszerít harcra, és élvezettel nézi végig, ahogy két fajtársa az életükért harcol. Nagyon remélem, hogy a fiúkat abban a hotelban találjuk, ahol néhány napja hagytuk őket. A szerencse, most az egyszer végre mellénk állt, mind a négyen ott voltak, és egyből kérdésekkel halmoztak el minket. Mindent elmeséltem, azt, hogyan kerültünk fogságba, mit kellet csinálnunk a túlélésért, ki juttatott minket arra a sivár helyre és végül, hogyan sikerült megszöknünk.
-Zayn? - az összes fiút megdöbbentették az imént elmondottak, még emésztették az információkat, de úgy néz ki. Louisnak ez gyorsabban ment.
-Igen, Zayn. Csak tudjátok nem értem, hogy miért. Szeretném azt hinni, hogy Dean csinált vele valamit. de mi van ha nem így van? - amit most érzetem az újdonságnak számított, nem voltam mérges, ideges vagy dühös, egyszerűen csak csalódott.
-Bárcsak tudnánk Heidi - hát nem ilyen válaszra számítottam Louis-tól. Valami olyasmire, hogy biztos csak érted teszi vagy, hogy azért csinálja ezt. hogy információkat szerezzen. De be kell látnom, ez marha nagy hülyeség! Ha Zayn nem avatkozik közbe, megöltem volna Dean-t. De mivel ezt megakadályozta, biztos nem azért, hogy nekem tegyen ezzel jót. Az utolsó kis reményszikrájim is kialudtak azzal, hogy logikusan végig gondoltam az egészet.
-Mindegy is, új szoba kell - jelentettem ki határozottan.
-Miért nem megyünk egy másik hotelbe? - Liam feltette a mindenki által logikusnak gondolt kérdést. Istenem, ezt a pocsék szökevény bandát.
-Azért, mert idejönnek megnézik a szobát, és elmennek keresni minket máshol, de arra nem fognak gondolni, hogy itt maradtunk csak éppen egy másik szobában - mind bólogatni kezdtek, én pedig vázoltam a tervemet.
-Na már most, megéreznék, az ismertető jel nyomát és a szagunkat is, így az egyetlen esélyünk Summer. Mi vámpírok, itt maradunk, míg te, szerzel egy szobát, nekem mindegy hogyan, csak ne kérj a recepción kulcsot. Mi addig, gyenge nyomot hagyva, elmegyünk egy messzi hotelbe, majd taxival vissza jövünk, és várjuk őket a mostani szobánkban. Mikor ide értek, akkor majd, ki állunk az ablak párkányra, és amint elmentek vissza jövünk és átmegyünk a Summer állttal szerzett új szobába. Érthető? - szerencsére mind felfogták amit elmondtam, majd kezdetét is vette a terv megvalósítása.

Gyorsan vissza értünk, és vártunk. Nem kellett sokat, ugyan is negyed óra elteltével megéreztük Zayn, és öt ismeretlen vámpír szagát. egy hajszálon múlt, hogy lebukjunk, de elmentek. Vártunk még néhány percet, majd átmentünk az egy emelettel felettünk lévő szobába.
-Ezt megúsztuk - sóhajtott Niall.
-Egyenlőre - feleltem, ezzel talán kicsit lelombozva a többieket.
-Heidi, miért nem megyünk Vissza Fort Collins-ba? - Avery kérdése nyomot hagyott bennem, és percekig nem válaszoltam, holott pontosan tudtam rá a választ.
-Több oka is van, az első az, hogy Dean minden bizonnyal figyeltet minden minden olyan eszközt amivel el tudnánk hagyni Las Vegas-t. A második, hogy most még veszélyesebb lenne, mivel még csak most kezdtek el keresni minket. A harmadik pedig igazán egyszerű, Zayn ide vagy oda, de én befejezem amiért ide jöttem, kerül amibe kerül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése