Sziasztok! Rettenetesen sajnálom a késést, de nem voltam itthon. Minden esetre most össze dobtam ezt a részt, nekem nem igazán tetszik de remélem azért annyira nem lett rossz. Jó olvasást! :)
Már egy ideje Las Vegas-ban vagyunk. Annak ellenére, hogy jól töltöm az időmet, szeretnék már otthon lenni. Rengeteget vagyok Harry-vel, de mégsem olyan mint Zayn. Hiába is tagadom, még mindig szeretem, de ez idővel el fog múlni, évekkel később, már semmit sem fog jelenteni nekem. Feltétlenül ki kell merészkednem az utcára, mert ez az egy helyben ücsörgés nem vezet sehova. Minél előbb nézek szembe Dean-nel, annál előbb mehetek haza. Nem fogok szólni a többieknek a tervemről, épp elég bajba kerültek már miattam, nem hiányzik, hogy megöljék őket. Jól felkészültem, rengeteg vámpírok ellen készült fegyver van a birtokomban. Elég nagy az esélye, hogy ma este meghalok, de legalább úgy visz el a sötétség, hogy valami jót cselekedtem. Már mindenki rég alszik, én pedig a szobámban készülök az indulásra. Harry mélyen alszik az ágyon, nem sejt semmit, ahogy senki más sem. Lassan megközelítem Harry-t, majd fölé hajolok és egy csókot nyomok a homlokára.
-Szeretlek - könnyes szemmel suttogom a semmibe ezt a szót, ami nekem nagyon sokat jelent. Össze szedem magam és felállok, majd az ajtó felé veszem az irányt. Nem írtam a többieknek semmilyen búcsú levelet, arra az esetre ha nem látnám őket viszont, tudni fogják hova mentem. Gyorsan szedtem a lábaimat a folyosókon, hogy minél előbb a kijárathoz érjek. Hirtelen az egyik ajtó kitárult és Fay lépett ki rajta.
-Azt hitted hagyom, hogy egyedül szórakozz? - kérdezte döbbent arcomat látva.
-Fay, hogy kerülsz ide?
-Az nem fontos, a lényeg, hogy tudom mire készülsz, és veled megyek - tiltakozni akartam, de semmi értelme nem lett volna, ha Fay egyszer valamit a fejébe vesz nem lehet megállítani.
-Rendben, mennyünk - karon ragadtam majd az előbbi tempómat felvéve újra megcéloztam a kijáratot. Tetőtől talpig fekete felszerelésünkkel teljesen beleolvadtunk az éjszaka sötétjébe. Az utcák egyáltalán nem voltak kihaltak, Vegasban ilyenkor indul be a buli. Vészesen közel jártunk Dean rejtekhelyéhez.
-Még vissza mehetsz - néztem reménykedve Fay-re, hátha sikerül meggyőznöm.
-Együtt élünk, együtt halunk meg - a kezemért nyúlt, majd megszorította. Bólintottam majd elindultunk a bejárat felé. Sötét volt ott is, de néhány lámpa gyéren világított. Hallottam, ahogy emberek üvöltöznek, bizonyára éppen egy mérkőzés zajlott. Megéreztem néhány vámpír jelenlétét, öten voltak. Jeleztem Fay-nek, hogy készüljön, bólintott egyet, ezzel a tudtomra adva, hogy megértette mit akarok. Amint az öt vámpír kellően közel ért hozzánk szépen csendben és gyorsan elintéztük őket. Nem vesztegettük az időnket, haladtunk tovább. Szembe találkoztunk néhány vámpírral, de egyik sem jelentett számunkra veszélyt, könnyű szerrel megöltük mindet. Ahogy előre haladtunk egyre világosabb lett, ismerős helyekre tévedtünk, a cellák, a láncok mind eszembe juttatták azokat a keserves napokat amiket itt töltöttünk és ahogy Fay-re néztem, láttam, hogy ő is így érez Amikor kiértünk Dean börtönéből egy tágas de sivár teremben találtuk magunkat.Itt is rengeteg harc képzett vámpír fogadott minket de nem jelentettek akadályt, egészen addig, míg meg nem jelent Zayn.Percekig bámulhattuk egymást, nekem mégis óráknak tűntek. A varázslatos pillanat hirtelen véget ért mikor Zayn parancsba adta az embereinek a támadást. Ők már képzettebbek voltak, de ez nem volt elég, egyetlen pillantásomtól szörnyethaltak, Fay pedig már óriás farkasként tépte cafatokra őket. Zayn is támadásra kényszerült, de ez sem számított, a képességét már lemásoltam, így nem tudott újat mutatni, a vérengző Fay közelébe menni pedig egyenesen ön gyilkosság volt. Amikor a vámpírok rohamosan fogyatkoztak Fay vissza változott és karókkal irtotta tovább az ellenséget. A boltív alatt hírtelen Summer jelent meg.
-Summer, hogy kerülsz ide? - megijedtem, hogy bármi baja eshet.
-Vigyázok rád Heidi - halál komolyan nézett rám, de közben mosolygott. Nagyon szeretem Summert és örülök, hogy támogat de félek, hogy valami baja esik.
-Ne félj Heidi, meg tudom védeni magam - mosolygott rám bíztatóan majd átváltozott. Summer vérfarkas alakja gyönyörű volt. Hófehér szőr, sötét kék szemek és egy fekete csillag a homlokán. Támadásba lendült, így mi sem vesztegettük az időnket. Borzalmasan megijedtem mikor meghallottam Zayn gondolatait. A terem tágas volt Summer, Fay és Zayn az egyik oldalán, én pedig a másikon. Amikor Zayn elindult a kiszemeltje felé én is szélsebes futásba kezdtem, de túl messze voltak, nem értem oda időben. Megtörtént a baj, Zayn megharapta Summer-t, aki vissza változott emberré. Át éreztem a fájdalmát, borzalmas kínokat él most át. Ha túl éli vámpírrá változik, ha nem, akkor meghal.
